Túrák

 „Belső Őrségi Instant” Táv: 29 km Időtartam: 10 óra Szintemelkedés: 723 m Magyarszombatfa–Velemér–Szentgyörgyvölgy–Kógyár–Felsőszenterzsébet–Magyarföld-Magyarszombatfa

SZERVEZÉS ALATT: 

 „Keresztül a világ közepén” Táv: 13,3 km * Időtartam: 4 óra/ure * Szintemelkedés: 130 m Őriszentpéter (autóbusz pályaudvar/avtobusna postaja)–Alszer–Ispánki-patak völgye/dolina potoka Disznós–Ispánk Keleti szer–Ispánk Nyugati szer–Bárkás-tó/jezero Bárkás–Őriszentpéter-Kovácsszer–Őriszentpéter (autóbusz pályaudvar/avtobusna postaja)

„Szertúra Őrisztentpéteren” Táv: 6 km * Időtartam: 1,5 óra Szintemelkedés: 96 m Körséta: Őriszentpéter belterülete

„ Vendvidéki, Zsidai bolyongás” Táv: 23 km                      Időtartam: 8 óra Szintemelkedés: 418 m Apátistvánfalva/Števanovci–Zsidahegy–Zsida/Židova–Hársas-tó/jezero Hársas–Farkasfa–Apátistvánfalva/Števanovci

„Rábavidéki kőrtúra” Táv: 21 km Időtartam: 5 óra Szintemelkedés: 343 m Gyalogtúránkat a Katalin-hegyről, a Kétvölgyi-kilátótól indítjuk.

20200822_140224-002

Belső Őrségi Instant

Táv: 29 km Időtartam: 10 óra                                         Szintemelkedés: 723 m                                            Magyarszombatfa–Velemér–Szentgyörgyvölgy–Kógyár–Felsőszenterzsébet–Magyarföld-Magyarszombatfa

A TÚRA ÚTVONALA: 

Magyarszombatfáról Szlovénia felé indulvaa falu vége táblánál jobbra kanyarodunk a vadászati kiállítás felé. Tovább haladva a kijelölt kék jelzésen érjük el a Ritási Dombot (1. számú igazolóhely) 

Magyarszombatfa: Első okleveles említése 1366-ból származik. A település szerkezete az Őrségtől eltérően Magyarszombatfa településrészen utcás faluképét mutatja. A házak az utcával párhuzamosan vagy merőlegesen helyezkednek el. Az utcára épült házakból, részben ezen házak melletti sikátorokon át megközelíthető egy vagy több ház összességéből áll. A hagyományos építési mód a boronafalas ház, melyet kívülről tapasztással vakoltak. A tetőn zsúp fedés volt. A gazdasági épületek a lakóházat körülvették keríttet udvarként. A keveset termő, sovány földek mellett az agyag nagyon sok családnak  nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakó gerencsérek valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék.

Gödörháza: A műemlék református harangláb 1790-ben készült. A szoknyás fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. Helyreállítására először az 1970-es-években, majd 1998-ban került sor. Tovább haladva a kék túra jelzésen Velemér községbe érkezünk. (2.ellenőrzőpont)

A Sárgaliliom tanösvényt 2004-ben nyitották meg hivatalosan, amely az Őrségben (Veleméren, Gödörházán, Magyarszombatfán) végigvezető, kb. 6 km hosszú útvonal. A sárgaliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága, amelyet Carolus Clusius (Charles de L’Écluse) németalföldi botanikus írt le elsőként, még a 16. században. Ezek a virágok több veleméri telek patakhoz közeli részén nyílnak. A Clusius által Hollandiába vitt sárgaliliomokból a holland kertészek tucatnyi eltérő színű változatot nemesítettek ki, amelyek a veleméri Cserépmadár szállás előtti ágyásban megtekinthetők. Velemér és az Őrség egyik legjellegzetesebb növényritkasága.

Velemér: Ókori, középkori történelme összefonódik a gyepük és a Szentháromság-templom történetével.„Írott forrásainkban a 13.század végétől bukkan fel változó neveken: temploma után esetenként Szenttrinitás-ként említik, de mellette használatosvolt a Velemér elnevezés is Szentháromság-templom: Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos (azaz keletet), a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom. A templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette 1378-ban. A hívek nélkül maradt épület állapota leromlott, kis híján el is pusztult. Az 1800-as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt és a hajójában fák nőttek. A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták. A tetőzetet leszámítva, amely az eredetinek megfelelően lehet helyreállítva, a kis templom őrzi az 1300-as évek végén megteremtett képét. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is. (3.ellenőrzőpont)

A Kék folytatását a temető után, a háborús emlékmű mellett találjuk. Ezen keleti irányban haladva érjük el zentgyörgyvölgyöt.

Szentgyörgyvölgyi Református Templom: A templom belsejének déli oldalán emelkedik a koronás szószék, a többi oldalra faoszlopokon nyugvó karzatot építettek. A mennyezetet 88 fa kazettából állították össze. A téglalap alakú táblákat bárányfelhő motívumokkal az égboltozat díszíti. A karzat a három oldalon épült; mellvédje 20 kazettából áll, a széleiken népi faragásos lécekkel. A karzatok alja is kazettás (37 kazetta). A karzatok alján kék, fehér, fekete, hímzésmintákra emlékeztető virágos és csillagos díszeket láthatunk (ezek kevésbé koptak meg, fakultak ki, mint a mellvéd és a mennyezet színei). A mellvéd egyes táblái faragottak, másokon festett, geometrikus minták ékítenek. A faoszlopok festése a kőből rakott oszlopok mintázatát utánozza. A karzatra annak keleti és nyugati végén juthatunk fel egy-egy falépcsőn. 

faluban visszakanyarodva a templom alatti utcában, az utca végén jobbra fordulva, egy hosszú betonos úton jutunk el Magyarföldre.

Magyarföld: A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították. Az alsólendvai Bánffyak Bánffy Kristóf haláláig birtokolták, akivel a család férfiágon kihalt. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667-70-ben a nagy hatalmú grófot a Wesselényi-féle összeesküvésben elmarasztalták, s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat. Magyar föld a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben. Ezt a területet 1976-ban nyilvánították védetté. Érdemes megnézni a falu templomát! (Kulcs: Jókai út 1.) (4. ellenőrzőpont)

Tovább haladva a falu fő utcáján, a kék jelzésen a település végén egy kis földútra térünk. A zöld jelzésen érjük el a Berki-hegyet. A régi présházakat elhagyva rövidesen elérjük a fő utat. Itt egy picit a mű úton haladunk, majd letérünk jobbra. A kereszteződéshez érünk. Ez a pusztatemető. Ha szeretnénk, egy pici kitérővel megnézhetjük a szent Vencel templomot, (Nem Kötelező!) majd visszatérve az elágazáshoz, jobbra fordulva érünk vissza Magyarszombatfára.

Szent Vencel templom: Kercaszomoron a Pusztatemető (5.ellenőrzőpont) nevű helyen állt az Árpád-korban épített templom. Első okleveles említése 1208-ból való. A templom a magyar szállásterület szélén épült a XI-XII. században. Itt vezetett Olaszországba a fő országút. Tájékozódási pontul szolgát. 1499-ben megtagadta a dézsmanegyed megfizetését, valószínűleg a felsőlendvai vár urai, a Széchyek hatalmaskodása miatt. Mohács után (1526) még jó ideig virágzó plébánia, hiszen templomhoz 4 jobbágytelek tartozott. A telkek 1575-ben is megvoltak, de 1588-ban már lakatlanul álltak. A török hódoltság végén (1690) a templomot a kanizsai tatár csapatok felgyújtották. A romos templomépületet viszont rövid idő alatt hozták rendbe (1698). A templomelőtt vásárokat tartottak, melyből az egyháznak volt némi jövedelme. Az ellenreformációkor, (1732) a katolikusoké lett. A lakosság továbbra is kitartott protestáns hite mellett. II. József császár türelmi rendelete (1781) után a templom végromlásra jutott. Tégláit a reformátusok elhordták a falun belül építet új templomukhoz (1788), a harangot pedig a plébános tartotta magánál. Egy ideig a temetőt még használták, végül az is megszűnt 1844-ben. Őrség legrégibb szakrális helyét jelöli. A falu és egyháza az Árpádkori magyar határvédelem, az őrségi falurendszer és lébániahálózat kialakulása történetében olyan fontos szerepet töltött be, hogy emlékének megörökítése az utódok elsőrendű kötelessége.

Keresztül a világ közepén

Szervezés alatt

Szertúra Őriszentpéteren

Szervezés alatt.

Vendvidéki, Zsidai bolyongás

Szervezés alatt